Az emésztőrendszer részei:
A száj
A emésztőrendszer a szájjal kezdődik, hiszen a ló ezzel a szervvel veszi fel a táplálékot, és itt kezdi meg az élelem fizikai formájának megváltoztatását. A szájban nyálmirigyek találhatók, amelyek nyálat termelnek az étel eláztatására, és a lenyelés megkönnyítésére. Általában egy ló naponta kb. 10-12 liter nyálat termel. A nyál bikarbonátot tartalmaz, amely pufferként működik, és hasznos, ha az étel a gyomorba kerül.
A rágási mozdulatok száma sokkal nagyobb szálas takarmányok fogyasztása esetén, mint koncentrátumoknál. Ha lovunkat hosszabb ideig istállóban tartjuk, és legeltetés helyett szénával, valamint koncentrátumokkal etetjük őket, rágási sebességük és nyáltermelésük csökken. Ezért fontos, hogy sok takarmányt biztosítson, ajánlott pelyvát, például apróra vágott lucernát adni lova kemény takarmányához.
A nyelőcső
A nyelőcső köti össze a szájat a gyomorral. Ez egy körülbelül 1,2-1,5 méter hosszú izmos cső, amely összehúzodása lehetővé teszi az ételek áthaladását. A ló rágási idejének növelése csökkenti a fulladás kockázatát.
A szívizom
A szívizom egy egyirányú szelep, amely összeköti a nyelőcsövet a gyomorral. Megakadályozza, hogy az étel visszatérjen a nyelőcsőbe, ennek köszönhető, hogy a lovak nem(vagy csak nagyon nehezen) képesek hányni.
A gyomor
A gyomor meglehetősen kicsi a ló emésztőrendszerének többi részséhez képest, annak mindössze 7,5%-át teszi ki, és űrtartalma körülbelül 8-15 liter. Ennek köszönhető, hogy a lovak takarmányát el kell osztani a napszakok között, többször, kis mennyiségeket kell táplálni. A gyomorba jutva az étel sósavval(a szilárd anyagok lebontásának elősegítése érdekében) és pepszinnel(a fehérjék lebontását segítő enzimmel) keveredik, lehetővé téve az emésztőrendszer többi részének hatékony működését.
A gyomor kétféle szövetből áll. A felső részt laphám nyálkahártya szegélyezi, amely gyomorsavval érintkezve könnyen irritálttá válhat. Az alsó részt mirigy nyálkahártya alkotja, ahol a gyomorsav kiválasztódik az emésztés segítésére(ez a rész védve van a savtól). A két részt a margo plicatus választja el, sokszor itt alakul ki a fekély.
Bár az étel csak rövid ideig van a lovak gyomrában, az csak ritkán teljesen üres, és akad néhány étel étel, amely 2-6 órán keresztül sem távozik a gyomorból.
.jpg)
A pilórikus záróizom
A pilórikus záróizom egy szelep, amely az étel mozgását vezérli a gyomor és a vékonybél között.
A vékonybél
A vékonybél a lovak emésztőrendszerének kötülbelül 27%-át teszi ki. Itt szívódnak fel a tápanyagok, és itt folytatódik az emésztés, valamint ez köti össze a gyomrot a vastagbéllel.
A vékonybél három része: a duodenum, a jejunum és az ileum. Általában körülbeül 30-90 percet vesz igénybe az étel áthaladása a vékonybelen.
A duodenum körülbelül 1 méter hosszú. A hasnyálmirigyből és a májból származó enzim- és epeváladékok itt segítik az ételek alapvető tápanyagokra bontását. Mivel a lovaknak nincs epehólyagjuk, az epe közvetlenül a májból jut a vékonybélbe. A hasnyálmirigy biztosítja a zsírok, fehérjék, keményítő és cukrok lebontásához szükséges enzimek többségét. A lipázt a gyomor és a hasnyálmirigy is kiválasztja a zsírok lebontása érdekében. Az amilázt a hasnyálmirigy választja ki a vékonybélbe a szénhidrátok lebontására, míg a proteáz a fehérjéket szabad aminosavakra bontja, a laktáz(ami a fiatal lovak vékonybelében található) pedig a laktózt bontja le.
A jejunum egy sokkal hosszabb szakasz, körülbelül 19 méter hosszú, itt szívódik fel a tápanyag a lovak véráramába az élelem további kémiai lebontása után.
Az ilenium a vékonybél utolsó része, ez megközelítőleg 1 méter hosszú. Itt folytatódik a tápanyagok felszívódása, és az ételből visszamaradt rost és víz átjut a vastagbélbe.
A vastagbél
A vastagbél alkotja az emésztőrendszer legnagyobb részét, körülbelül 65%-át. A vékonybélhez hasonlóan 3 részre bontható: a nagy vastagbélre, a kis vastagbélre és a végbélre.
A vakbél akár 35 litert is képes befogadni. Számos speciális baktériumot, mikrobiótát tartalmaz, amelyek lebontják az emésztetlen ételeket a vékonybélből( például a fűben és a szénában található cellulózt), így azok tovább emészthetők, és további tápanyagok szívódhatnak fel belőle. Az étel legfeljebb 7 órán át marad a vakbélben. A lovak mikrobiótája nagyon érzékeny a változásokra, ezért az étrendi változtatásokat fokozatosan kell végrehajtani!
A mikrobióta nagy mennyiségű rostot emészt fel a vastagbélben, amely számos zsákból vagy tasakból áll. Ha ezek megtelnek a vastagbél fermentációs folyamatából származó gázzal “bélcsavarodás” és kólika alakulhat ki. A nagy vastagbél szintén érzékeny az elzáródásokra és ütésekre, ezért lehetővé kell tenni, hogy mikrobiótája fokozatosan alkalmazkodhasson az étrendi változtatásokhoz.
Az étel ezután átjut a kis vastagbélbe, ekkor már a tápanyagok nagyrésze felhasználásra került, és már csak olyan anyag maradt meg, amelyet nem lehet tovább emészteni. A kis vastagbél felszívja a felesleges vizet és elektrolitokat, amelyek a testben felhasználásra kerülnek, és a fennmaradó anyagokat ürülékké formálja. Ezek átjutnak a végbélbe és kiválasztódnak.
Ha kérdése van lova étrendjével kapcsolatban, vegye fel a kapcsolatot képzett táplálkozási tanácsadóinkkal! Munkatársaink a hét minden napján rendelkezésére állnak, hívja a +44 1986 782368 telefonszámot (angol nyelvű ügyintézés), vagy írjon emailt a [email protected] email címre (magyar nyelven)!